2013. május 27., hétfő

Szegregáció, mobilitás, gazdasági növekedés

 Hogy függ össze ez a három fogalom?

A napokban Az alkotmány nem játék facebook-csoport tüntetést szervezett a kormány szegregációt törvényes lehetőségként definiáló kezdeményezésére válaszolva. A tiltakozó eseményen kevesen voltunk. Pedig ez az ügy a magyar oktatási rendszer – és az egész magyar társadalom - egyik legégetőbb mai, és holnapi gondja. Közvetlenül is, közvetve is. Sokan sokféle módon járták körül ezt a problémát. Itt és most egy rövid idézettel szeretném felhívni a figyelmet erre a megoldandó feladatra, mely minden humanista gondolkodású, demokrata elkötelezettségű ember leckéje.
A köznevelési törvény vitája alkalmával a TÁRKI-TUDOK által készített dokumentum tért ki a szegregáló iskola veszélyére.

Sem az európai tendenciák, sem a tudományos eredmények nem támasztják alá a szelektív iskolarendszerek eredményességét. Az elit-oktatás preferálása és a szegregáció olyan történelmileg igazolt hátrányokkal jár, mint a Dél-Afrikai apartheid: ha az iskolarendszer képtelen integrálni a leszakadó rétegeket, képtelen mobilitási csatornaként működni, akkor a demográfiai háborúban vesznek el az iskolázás győztesei, s végül a magasan képzett elit kénytelen elmenekülni az országból a tanulatlan társadalmi közeg elviselhetetlensége miatt.”

(TÁRKI-TUDOK Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ Zrt.


És, hogy miért kell a humanista-demokratikus nevelés elvi és gyakorlati követelményén túl minden magyar gyereknek – fehérnek és romának, gazdagnak és szegénynek, városi és falusi gyereknek egyaránt - egyre jobb eredményt elérni?

A jobb PISA-eredmény - nagyobb GDP-növekedés összefüggésére hívta fel a figyelmet Az alacsony oktatási teljesítmény magas költsége című kötet. A kutatók feketén-fehéren kimutatták, hogy az alkalmazható tudás növelése szinte sokkoló mértékű gazdasági növekedést eredményezne. 
Ha a következő 20 évben összesen 25 pontos növekedést tudna elérni a PISA-teszteken Magyarország, akkor ez a javulás a 2010-ben születettek teljes élet-tartama alatt 587 milliárd dollár (nagyságrendileg ez 100.000 milliárd forint) többletet eredményezne. Összevetésként: 2009-ben a magyar GDP összege 26 ezer milliárd forint volt. Ha a következő 20 évben elérnénk az állandó „éltanuló” finn PISA-szintet, az a GDP 584 százalékos emelkedését jelentené ahhoz képes, mintha nem javítanánk az eredményeinken. 


Aki tehát szegregál – mint ahogy az Orbán-kormány ezt törvénybe kívánja foglalni -, az nem csak nem humanista és nem demokrata, hanem rövid és hosszú távon egyaránt a magyarság ellen követ el olyan bűnt, amit soha nem lehet megbocsátani.

És mindeközben a korábban jelentősen megemelt rezsiköltségek 10%-os, szinte észre sem vehető nagyságú, de még így is a 2010-es szintet meghaladó csökkentésén, valamint a tényleg felháborító trafikmutyin rugózik az ország …

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése