"... ezek nem célok, következmények."

A PISA-vizsgálat eredményei alapján kibontakozó szakmai és társadalmi vita kapcsán egy korábbi szakmai szövegemet kerestem. Azt nem találtam meg, de megtaláltam egy 2011-es előadásom anyagát. Még a köznevelési törvény elfogadása előtt tartott a Pedagógusok Szakszervezete egy szakmai konferenciát, melyre egy előadás megtartására én is felkérést kaptam. Azt próbáltam megfogalmazni, hogyan értékelem a törvény-tervezetet, a törvényi szabályozásnak mik lehetnek a várható következménye. A diasorozatot anyagát most változtatás nélkül teszem közzé. Érdekes volt számomra is a két évvel korábbi szöveggel szembesülni. 

Az előadást a PSZ munkatársai rögzítették és a közösségi videó-oldalra feltöltötték. Itt látható, hallható: http://www.youtube.com/watch?v=ek46Evr_vzk

A zárójeles hivatkozások a törvény-koncepció és a törvény-tervezet vonatkozó szakaszait jelentik.

„… ezek nem célok, következmények.”

Az Orbán-kormány köznevelési törvényéről

………………………………………................

Fábry Béla

2011. november 12.

Pedagógusok Szakszervezete szakmai konferenciája a

Nemzeti Köznevelési Törvényről és várható következményeiről

A köznevelési törvény illeszkedik az ország „újjászervezésének” folyamatába.

vö: kötcsei program (2009)

- törvényalkotás folyamata

- Alaptörvény

- Alkotmánybíróság

-16%-os adó, eva-kivezetése, egyéb adók

- független intézmények nem független vezetői

- média-törvény

- választási törvény (előkészületben)

- önkormányzati törvény (előkészületben)

-  Munka Törvénykönyve (előkészületben)

Következmény →

a többpárti parlamenti demokráciát, a szociális piacgazdaságot, a szolidaritást a mindennapokban érvényesítő társadalmi gyakorlatot felváltja egy tekintélyelvű, monopolizált politikai helyzetével visszaélő hatalom, visszatér a gazdagok gazdagodjanak, a szegények szegényedjenek kapitalizmusa, egy „dögöljön meg a szomszéd tehene is” társadalmi gyakorlat.

       

Magyarország visszatér Nyugat-Európa XIX. sz. második felének világába.

Az Orbán-Hoffmann köznevelési törvény egyik eszköze e szép, új világ kiépítésének.

Az oktatási rendszer ebben az összefüggésben nem a társadalmi modernizáció egyik legfontosabb tényezője, a társadalom, az egyes ember boldogulását biztosító intézmény- és tevékenységrendszer, hanem egyszerű hatalom-technikai eszköz.

1. A nemzeti köznevelési törvény nem felel meg a modern tudományosság követelményeinek

- nem készültek tudományos elemzések

- nem készült tudományosan megalapozott oktatás-fejlesztési stratégia

- gyermek fejlődéséről való tudás (vö: 1.§ (1), 45.§ (2), 56.§)

- tanulás pszichológiája (vö: tv. 58. § (1))

- tartalmi szabályozás (vö: tv. 5. § (4) és (5))

- szegregáció társadalmi hatásai (vö: tv. 14.§, 45.§ (3)

- értékelés szerepe a pedagógiai folyamatokban

                (vö: tv. 54.§, 58.§, 86.§)

- diákjogok modern értelmezése

Következmény →

A magyar iskolaügy szabályozása és ennek következtében kialakuló működési gyakorlata a tudományos megalapozottság hiányában nem felel meg a XXI. sz.-i követelményeknek. Ennek vélelmezhető eredménye az lesz, hogy a magyar gyerekek tudása, munkaerő-piaci felkészültsége, versenyképessége elmarad a társadalmi elvárásoktól, nemzetközi összehasonlításban Magyarország elveszíti egyik versenyelőny tényezőjét.

2. A törvény egy anakronisztikus társadalomkép alapján egy antidemokratikus iskolarendszert hoz létre ill. szilárdít meg

- történelmi előkép: Trianon utáni Magyarország (vö: koncepció 6. old. 6. bek., tv. 1.old. 2. bek.)

- preferált társadalmi csoport: nemzeti közép-osztály, cél e társadalmi csoport megerősítése (vö: koncepció 6. old. 2. és 4.bek.)

- nemzetközi tendenciák: 9-10 osztályos, egységes alapiskola a kulcskompetenciák kifejlesztése érdekében → az eredmények igazolják ennek a rendszernek a helyességét

- az iskolarendszer szelekciós funkciója domináns rendszerelemmé válik

3. Az iskolarendszer szelekciós funkciója domináns rendszerelemmé válik

- 6 és 8 osztályos gimnáziumok (vö: tv. 11. §)

- tankötelezettség 16 éves korig (vö: tv: 45. § (3) )

- szakiskola – nem a NAT alapján a közismeret (vö: tv. 5.§ (4) bek.)

- Hídprogramok (vö: tv. 14. §)

- értékelés minősítő, nem fejlesztő

- életen át tartó tanulásra való felkészítés → gimnáziumok kiváltsága (vö: koncepció, 14. old.)

- gimnáziumi felvételi rendszer

- érettségi – vizsgáztatási díj (vö: tv. 6. § (2))

Az oktatási kormányzat archaikus, elitista, érvényét vesztett társadalomképet közvetít, és rémálom szerű idő-utazásra készül, miközben teljesen elvesztette a kapcsolatot a valósággal, s nem foglalkozik a rendszerben komoly működészavarokat gerjesztő válságjelenségekkel. Ezek közül a két legsúlyosabb a finanszírozási krízis, és nemzetközi összehasonlításban is brutális esélyegyenlőtlenség, a hátránykompenzálás teljes hiánya.  (Radó Péter)

Következmény →

Sem az európai tendenciák, sem a tudományos eredmények nem támasztják alá a szelektív rendszerek eredményességét. Az elit-oktatás preferálása és a szegregáció olyan történelmileg igazolt hátrányokkal jár, mint a Dél-Afrikai apartheid: ha az iskolarendszer képtelen integrálni a leszakadó rétegeket, képtelen mobilitási csatornaként működni, akkor a demográfiai háborúban vesznek el az iskolázás győztesei, s végül a magasan képzett elit kénytelen elmenekülni az országból a tanulatlan társadalmi közeg elviselhetetlensége miatt.

TÁRKI-TUDOK Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ Zrt.

(http://www.tarki-tudok.hu/file/kozoktatasi_torvenykoncepciotarki-tudok_velemeny.pdf, 4. old.)

4. A törvény alapján egy ideológiailag meghatározott, centralizált-uniformizált, többcsatornás felügyeleti-ellenőrzési rendszerrel „minőségbiztosított” intézményi működés jön létre

- államosítás

- értékmeghatározott NAT, 10 % „önrész”

- kötelező kerettanterv

- egy tankönyv

- tanfelügyelet

- működési szabályok fő elemei központilag meghatározottak

Visszatérés a 70-es évekhez …  Sajnos a tervezet nem gyerek- és nem tehetség-párti.    (Lannert Judit)

A jövőben kibontakozó közoktatási rendszer sokaknak ismerős lesz, hiszen  a szocializmus alatt is hasonló, tekintélyelvű, a szabad véleménynyilvánítást korlátozó modellben tanultak, csak most a gúla csúcsán kicserélték az értékdimenziót.

(Loránd Ferenc)

Ilyen törvényt a fejlett világban már nem hoznak. (Halász Gábor)

Következmény →

Az intézményi munka kétarcúvá válik. A pedagógusok meg akarnak felelni saját lelkiismeretüknek, és a jogszabályoknak is.

Normakövetés 1. – zárt ajtó mögötti munka, belső elvárásoknak való megfelelés - autonóm norma

Normakövetés 2. – vendégek (tanfelügyelők) előtti „szereplés”, külső elvárásnak való meg-felelés - szerep-norma

Az adott intézmény nevelési egysége megszűnik, egyéni kognitív disszonancia redukciós megoldások jelennek meg.

5. Az Orbán-Hoffmann törvény gyerek-ellenes

- elsős gyerekek buktatása

- egész napos iskola

- tehetséggondozás = elitképzés

- korai szelekció

- diákjogok korlátozása

6. Az Orbán-Hoffmann törvény családellenes

- ideológiai indoktrináció – megmondják, mi „A helyes élet” (lásd 8. pont, 17.,18. dia)

- szülők, mint iskolahasználók bele-szólási lehetőségeink korlátozása (vö: tv. 73. §)

- általános iskolában(!) a munka 16.00-ig  (vö: tv. 46. § (1.a))

7. Az Orbán-Hoffmann törvény pedagógusellenes

- a pedagógus -- szolga

- megnövelt munkaidő – csökkenő bér  (vö: tv. 62. § (5), (6))

- pedagógiai program kiüresedése – az intézmény munkáját meghatározó legfontosabb kérdésekben nincs érdemi beleszólása (vö: tv. 26. §)

- szakmai önállósága korlátozott (központi tanterv, egy tankönyv, kötelező rendelkezések az oktatás-szervezés körében)

- ellenőrzési rendszer (vö. tv. 86. §)

Következmény →

A törvénynek nincs meg az a szakmai (és társadalmi!)  támogatottsága, és – vélelmezhető –, nem lesz meg a bevezetés éveiben sem, ami nélkülözhetetlen a törvény alkalmazásának sikeréhez.

8. Az Orbán-Hoffmann törvény fordított szekularizációs logikát követ

Szekuláris demokrácia, amely az állam és az egyház elválasztásának, azaz a politikai, ideológiai, világnézeti és vallási pluralizmusnak, valamint az egyén lelkiismereti és vallási szabadságának az alapját jelenti.

Az Orbán-Hoffmann törvény az egyházak befolyásának erősítésére törekvő állami tevékenység egyik megjelenési formája. vö: tv. 32-35. § a működés szabályairól, 88. § (6) bek. a finanszírozásról, 5. § (6) bek. az egyházi kerettantervről, 32. § (1) j.bek. a hitoktatók állami fizetéséről(!)

Hoffmann Rózsa a keresztény civil szervezetek negyedik országos fórumán a Parlamentben szerdán azt mondta, hogy etika oktatás mindenütt lesz, és erősíteni kívánják a hittan oktatását az állami iskolákban is. Ez nem kötelező hittanoktatást jelent, de "arra ügyelni fogunk", hogy erősítsük a hittanoktatást az állami iskolákban is. (MTI, 2011. 04. 06. 18.42)

A nevelés alapvető értékrendjének összhangban kell lennie az elfogadott alaptörvénnyel. (Hoffmann Rózsa, Pedagógusok Lapja, 2011. 09. 11. 4. old.

Következmény →

A törvényben megfogalmazott világnézeti semlegesség (3. §. (3)) írott malaszt marad.

9. Az Orbán-Hoffmann törvényt és kommentjeit a kettős beszéd jellemzi

A törvényben megtalálhatók azok a fordulatok, melyek alapján az mondható, rendben. A road-show-kon elhangzottak, a kormányzati szereplők sajtóban megjelenő értelmezései a törvény szövegével nincsenek összhangban.

Következmény → Az inkongruencia bizalmatlanságot eredményez.

10. Az Orbán-Hoffmann törvény voluntarista

Ezt a törvényt csak egy érv támasztja alá, Magyarországnak a FIDESZ-KDNP álma szerinti átalakítás akarata.

A törvény megvalósításának nincs meg a pénzügyi feltétele (vö: „titkos” anyag számai), nincsenek meg a szervezeti feltételei, (kormányhivatal, pedagóguskamara), és nincsenek meg a személyi feltételek sem (pl. tanfelügyelők).

A törvény gyakorlati alkalmazásához több tucat jogszabályt kell alkotni, el kell készíteni a NAT törvény-kompatibilis változatát és a kötelező kerettanterveket.

Szimbolikus erőszak

A hatalmi viszonyok újratermelődése érdekében a domináns pozícióba lévők ráerőltetik saját kulturális és szimbolikus produktumaikat a társadalom többi részére.

                                                                               (Bourdieau)

Következmény →      ?

ALÁMERÜLÜNK.

KIBEKKELJÜK.

H A T

Hálózat A Tanszabadságért

 www.tanszabadsag.hu

Magyar Pedagógiai Társaság

www.pedagogiai-tarsasag.hu

… készüljünk fel az újrakezdésre, olyan körülmények, viszonyok, szabályozás létrehozására, hogy az iskolákban „a tanulás ne mártírium, hanem igaz gyönyörűség legyen.”

                                                       (Comenius)