2014. január 13., hétfő

Valóság kontra kampány

Természetjáró emberként mindig rácsodálkozom a valóság ezerszínű arcára. Nem tudok betelni vele. Ott minden szín az, aminek látszik. A vöröslő Nap sugarai, ahogy mindenkit egyformán melegít, a vakítóan fehér hótakaró, ami mindent egyformán beterít, a mélykék tenger, aminek hullámai mindenkit egyformán próbára tesznek. Nincs kivétel, nincs surranó pálya sem, nem számít semmi, csak a természet van, a maga tiszta színeivel, szerethető ridegségével.

A társadalmi kérdések iránt fogékony emberként is a valóság, a társadalmi valóság foglalkoztat. Pedagógusként is, közéleti emberként is a szürke hétköznapok közvetlenül érzékelhető tényei jelentik az iránytűt, a valóságnak a tényekben megjelenő lényegi összefüggései, törvényszerűségei. Ahogy ezt tanáraimtól tanultam még a múlt században, a legendás Fraknói Tibi bácsitól a Szilágyiban, nem különben Hahn Istvántól és Unger Mátyástól, Pataki Ferenctől és Csepeli Györgytől, Ádám Györgytől és Loránd Ferenctől. A valóság mindennek a kiindulópontja, és a cselekvés értelme is a valóság folyamatainak, viszonyainak alakítása.

A napokban új „bölcselettel” lettem gazdagabb.

„Azt hol tanulták Önök, hogy a valóság az számít egy politikai kampányban? Most komolyan.” – kérdezett vissza Kósa Lajos egy tv-beszélgetésben.
A Fidesz ügyvezető alelnöke szerint a valóság nem számít. Tapasztaltam ezt, tapasztalhattuk mindannyian. A „hallgass a szívedre” fiatal demokratái mára eljutottak az öreg diktátorok „a valóság nem számít” politikai krédójáig. A Fidesz politikai kampány-üzemben van nagyon rég óta, és ennek megfelelően az orbáni politikai akaraton túl nagyon rég óta nem számít nekik semmi. Nem érdemes elkezdeni a felsorolást, mi tartozik ebbe a körbe. Minden. Azaz semmi nem érdekli őt, őket, csak a Vezér akarata, a hatalom, a politikai család gazdagodása. E három tétel – akarat, hatalom, vagyon – egy rendszert alkot. E három tétel az orbáni politikai rendszer fundamentuma. Minden más csak tömjénfüst, kábítószer.

Nehéz így bármit tenni. Az egyik oldalon ott a valóság, amihez igazodni kell, a másik oldalon ott a kampány-fantázia, ami a hatalom megőrzése érdekében a valóság, és a morális korlátok felett szabadon szárnyal. Mint amikor a ringben egy ökölvívó és egy ketrecharcos áll egymással szemben. Egyikük a boksz klasszikus szabályai szerinti küzdelemre készül, másikuk arra, neki szabály szerint bármi megengedett ellenfelével szemben.

A valóság áll szemben a politikai kampánnyal. Győzhet a valóság ebben a küzdelemben? 
Mi számít, emberek? 
Most komolyan.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése