Nyílt levél

Pedagógus Kollégáimhoz

…………………………………....

az ország területén mindenhol

Tisztelt Pedagógus Kollégám!

Azért fordulok hozzád, mert az elmúlt napokban, hetekben mindannyiunkat közelről érintő események tanúi, szereplői voltunk.

Régen kezdődtek ezek az események.

A köztársaság kormánya az oktatási rendszer gyökeres átalakítását határozta el. Nem volt erről szó a választásokat megelőzően, nem készültünk erre. Mégis, a teljes oktatást, annak minden rendszerelemét érintő törvényt tárgyalt az országgyűlés. Néhányan összeálltunk, tiltakoztunk ez ellen, s ennek a tiltakozó akciónak az eredményeként jött létre a HAT, a Hálózat a Tanszabadságért, egy a bázisdemokrácia alapelvei szerint működő társaság. Az oktatási kormányzat formálisan ugyan kikérte a véleményünket, de hiába mondtunk megalapozott szakmai érveket, hiába érveltek civil szervezetek, nem hallgatattunk meg, észrevételeink, kezdeményezéseink, noha a sajtó egy részében megjelentek, érdemi szakmai és társadalmi visszhang nélkül maradtak. Nem veszem most elő ezeket az érveket, olvashatók a www.tanszabadsag.hu oldalon. Kérlek, nézd meg ott értékelésünket, állásfoglalásainkat.

2012 februárjában az oktatási rendszer átalakításának részeként a kormány brutálisan avatkozott be az egyetemi-főiskolai felvételi rendszerébe. Ez érintette az egyes szakok felvételi keretszámait, és különösen érzékenyen érintette a leendő hallgatókat a kimondottan magas tandíj bevezetése. Ez ellen tiltakoztak a hallgatók, az érettségiző középiskolások, és a középiskolában tanító pedagógusok. A felvételi előtt módosítani ugyanis a felvételi rendszerét azt jelenti, hogy a diákok – szüleik és pedagógusaik – két évvel korábbi középiskolai tanulmányokra vonatkozó döntése válhatott semmissé. A korábban mereven elutasított tandíj bevezetése pedig azt jelentette – még akkor is, ha ehhez kedvezményes hitelt biztosítottak -, hogy a kormányzó párt saját, választások előtti ígéretét nem tartotta be. Nagy visszhangja ennek a tiltakozásnak sem volt. Létrejött ugyanakkor alulról jövő kezdeményezésként, a bázisdemokrácia szabályaira épülve a Hallgatói Hálózat.

2012 késő őszén a kormány az egyetemek anyagi megszorítását jelentette be. Ez összhangban volt azzal a kormányfői bejelentéssel, ami a világon egyedülálló megoldást, az önfenntartó felsőoktatást vizionálta. Erre reagált az egyetemek-főiskolák hivatalos képviselete – a Rektori Konferencia -, és reagáltak a megszorítások révén közvetlenül érintett oktatók is. Ők létrehozták az Oktatói Hálózatot. Ez a szervezet, hasonlóan a két korábban létrejött hálózathoz, a bázisdemokrácia elveit érvényesíti képviseleti munkájában. Ahogy az idő közben létrejött Szülői Hálózat is, az az együttműködés, amelyik az oktatási rendszer átalakításában érintett szülők képviseletére vállalkozott.

Amikor 2012. decemberében a kormány a felvételi rendszer újabb szigorítását jelentette be, ezzel egyidejűleg a költségvetési törvény tervezete alapján nyilvánossá vált, hogy 2013-ban a felsőoktatásból ismét komoly nagyságrendű forrást vonnak ki, példátlan együttműködés jött létre. Hallgatók, oktatók, egyetemi-főiskolai vezetők, szakszervezetek együtt demonstráltak a tervezett intézkedések ellen. Ennek a nagy visszhangot kiváltó tiltakozásnak új eleme volt, hogy szervezett formában jelentek meg a középiskolás diákok. Érthető, hisz a felvételi rendszer módosítása őket – és családjukat – érinti a legközvetlenebb módon. A műegyetemi nagygyűlésen jelentették be, hogy létrejött a Középiskolai Hálózat. Budapest mellett az ország több pontján – pl. Szegeden, Pécset – jöttek létre az érdekképviselet új szervezetei.

Közben készült, és 2013. január elején megtörtént a közoktatási intézmények államosítása. Ezt mindannyian megéltük, és megéljük. Számos iskolában a pedagógus kollégáink tiltakozásukat fogalmazták meg nem csak az államosítás előkészítettlensége miatt, nem csak amiatt, hogy az államosítás eredményeként anyagilag rosszul jártak, hanem amiatt is, hogy felismerték az oktatási rendszer centralizálásának és uniformizálásának veszélyeit. Ezt a veszélyt legösszefogottabban a budapesti Szilágyi Erzsébet Gimnázium pedagógusai fogalmazták meg, hozták nyilvánosságra.

Hálózat a Tanszabadságért, Hallgatói Hálózat, Oktatói Hálózat, Középiskolai Hálózat. E hálózatokban a demokratikus együttműködést fontosnak tartó fiatalok és felnőttek, a humanista-demokratikus oktatás mellett elkötelezett emberek dolgoznak.

Hogy mindezt miért hoztam fel?

Hírek hallhatók arról, hogy a tiltakozó diákokkal szemben pedagógusok retorziót alkalmaznak.

Hírek hallhatók arról, hogy az államosítást kifogásoló pedagógus kollégáinkat iskolavezetők szólják meg.

Hírek hallhatók arról, hogy a pedagógusok érdekei védelmében fellépő szakszervezeti aktivisták munkája nem kívánatos kritika tárgyát képezik.

Hírek hallhatók arról, hogy az érdekeik megjelenítése érdekében fellépő hallgatókat megbélyegzik, olyan színben tüntetik fel, mintha valaki, vagy valakik őket bábként mozgatnák.

Hírek hallhatók arról, hogy az egyetemeken-főiskolákon a költségvetési megszorítások eredményeként kimondottan nagy számban tervezik elküldeni az oktatókat.

Hírek hallhatók arról, hogy a jövő tanév előkészítése iskola-összevonásokat,  

-bezárásokat is fog jelenteni, s ami ezzel együtt jár, pedagógus kollégáink maradnak munka nélkül.

Hírek hallhatók arról, hogy miközben szülőknek karakteres véleménye van mindarról, ami az iskolákban történik, azt elmondani nem merik, mert féltik gyerekeik iskolai karrierjét.

Hírek hallhatók arról, hogy zűrzavar van az iskolákban, és az iskolák körül, s iskolavezetőknek megtiltották, hogy erről a nyilvánosság előtt beszéljenek.

Hírek hallhatók arról, hogy mind a felsőoktatásban, mind a közoktatásban az állam durva beavatkozása, a költségvetési megszorítások illetve az államosítás következtében komoly reálbércsökkenés következett be.

Ezek a hírek rémisztőek.

Különösen rosszul esett hallani, hogy társadalmi aktivitást vállaló középiskolás diákokat vontak kérdőre pedagógus kollégáink. Lehet a diákokkal, pedagógusokkal, hallgatókkal, oktatókkal egyet nem érteni, de nem lehet tűrni, hogy valaki – legyen az akár középiskolás diák - véleménye kimondása miatt bármilyen hátrányba kerüljön. Mondjuk ki, ez a diktatúrák világára jellemző magatartás, és azok élnek vissza hatalmukkal, akik nem biztosak véleményükben, akik nem képesek vitában, érvekkel részt venni egy társadalmi párbeszédben, akik csak az erőszak nyelvét beszélik.

Tisztelt Pedagógus Kollégám!

Mi, aki gyakran tiltakozásunkat fejezzük ki azzal kapcsolatban, ami ma történik, azt feltételezzük, hogy mindenki a legjobbat akarja. Ezt még akkor is tételezzük, ha véleményük alapján egymással élesen szemben álló feleket látunk az oktatás ügye körül. Mi azt valljuk, hogy az érvek ütköztetése mindenki számára elfogadható eredményre vezethet. Még akkor is ezt képviseljük, ha azt tapasztaljuk, hogy érveink ma nem találnak meghallgatásra. Demokratikus viszonyok között érvelni lehetőség, annak az esélye, hogy egyszer csak a többség belátja az érvek igazát, és ennek alapján ad felhatalmazást a cselekvésre. Ebben a munkában a törvényes keretek között mindenkinek joga van véleménye megfogalmazására. Középiskolás diáknak, hallgatónak, oktatónak, pedagógusnak, szülőnek, az oktatási rendszer kapcsán érdekelt, vagy akár csak érintett magyar állampolgárnak. Anélkül, hogy véleményének kimondása miatt bárkinek félnie kellene.

Nem szeretnénk ebben a feltételezésünkben csalódni.

Üdvözlettel:

Fábry Béla

pedagógus