2014. július 28., hétfő

A Hochosterwitz-i példa

Egyszer már idéztem hosszabban e blogban. Rejtőt, aki a fasizmus kialakulásának lélektani folyamatát írta le Az utolsó szó jogán c. esszéjében[1].

Most is idézni fogok, hosszabban. A helyzetet kapcsán, amit Orbán erdélyi beszéde keletkeztetett, egy klasszikus jutott eszembe. P. Watzlawik, J.H. Weakland és R. Fisch jegyzik a Változás – a problémák keletkezésének és megoldásának elvei című nagyon is gyakorlatorientált, a pszichológiában és a változásmenedzsmentben alapműnek számító könyve, a Palo Alto-i pszichoterapeuta-csoport korszakos műve[2]. Nem részletezem, akit érdekel, keresse meg. Megéri a fáradtságot.

Amit idézek, az a karcsú kötet bevezetőjében szerepel[3].

„Amikor 1334-ben Margareta Maultasch, Tirol hercegnője körülzárta Hochosterwitz várát Karinthiában, nagyon jól tudta, hogy a várat, amely egy hihetetlenül magas sziklán trónolt a völgy felett, közvetlen támadással lehetetlen bevenni, csak egy hosszú ostrom bírhatja rá a behódolásra. A védők helyzete egy idő után kritikussá vált: mindössze egyetlen ökrük és két zsák árpájuk maradt. Margareta helyzete – noha más okból – ugyancsak nyomasztó volt: csapatai elégedetlenkedni kezdtek, úgy látszott, az ostromnak sohasem lesz vége, s ugyanilyen sürgős katonai ügyek vártak rá másutt. Ekkor a várparancsnok kétségbeesett lépésre szánta el magát, amit emberei minden bizonnyal színtiszta bolondságnak tartottak: levágatta az utolsó ökröt, hasüregébe beletöltötte a maradék árpát, s elrendelte, hogy a tetemet dobják a meredek szirtről az ellenség tábora előtti mezőre. Felülről ezt a megvető üzenetet kapván, az elbizonytalanodott hercegnő véget vetett az ostromnak és elvonult.”


Hogy mondja a sör-reklám: na, akkor most gondolkodjunk.

De ne sokáig, mert hipp-hopp, „nekünk félázsiaiaknak” itt lesz a „más típusú politikai rendszer”.

Gondolkodjunk, és cselekedjünk.



[1] Lásd: e blog 2014. 02. 05-i bejegyzését, itt: https://www.blogger.com/blogger.g?blogID=733890195886007686#editor/target=post;postID=7207977445226240717;onPublishedMenu=posts;onClosedMenu=posts;postNum=17;src=postname
[2] Lásd: P. Watzlawik – J.H. Weakland – R. Fisch: Változás – a problémák keletkezésének és megoldásának elvei, Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1990.
[3] Lásd: im. 19. old.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése