2015. január 2., péntek

A farkasokat nem érdekli a bárányok véleménye

Az Orbán-diktatúra működésének logikáját állatorvosi lóként mutatja be az autópályák és egyéb autóutak díjfizetési rendszerének átalakítása.

1.   Pénz kell
Valahonnan pénzt kell „csinálni”, mert a korábbi pénzforrások elapadtak, illetve a korábban lenyúlt pénzek elfogytak. Pl. magán-nyugdíjpénztári vagyon. Ugyanakkor a „nagyívű” fejlesztési elképzeléseket, amivel örökre beírja magát a Orbán a történelemkönyvekbe, mint az Országépítő Nagyember, valamiből finanszírozni kell. Pl. lovarda a miniszterelnök várbeli rezidenciája mellé, valamint a további stadionfejlesztések.

2.   Gyorsan kell dönteni, mert az idő sürget
Az idő mindig sürget. Mert háború van, s a háborúban az idő - élet. Az idő szorításában az ötlet a legfontosabb. Ki kell listázni, honnan lehet pénzt behajtani, s valakinek el kell döntenie – na, ki lesz az? naná, hogy Orbán! -, hogy az összeszedett lehetőségek közül mit valósítsanak meg.
Itt jön a képbe az autópályák díjfizetési rendszerének átalakítása. Tiszta bevétel, mert az emberek autóval közlekednek. Ez nem fog megváltozni. Akinek kocsija van, az használni is fogja. A rendszert egyébként is átalakítani tervezték. Igaz, nem így, de ez mellékes.

3.   A legjobbnak látszó ötlet mellé ki kell dolgozni valami érvelést, amivel eladható az ötlet
Az emberek jobban járnak. Ez jól hangzik. Az emberek szeretnek jobban járni. Az embereknek jobb lesz a megyei matrica, mert az éves díjhoz képest ez kevesebb. Ez is jó, az emberek szeretnek kevesebbet fizetni. Igaz, hogy az éves díjért az egész országban használható volt a pályarendszer, a kevesebb pénzért kaphatóért, meg csak a megyei hálózat lesz használható, de ez nem számít. Az sem, hogy az eddig ingyenesen használható szakaszokért most fizetni kell, és ezzel arányosan nem fog a szolgáltatás színvonala javulni. Sehogy nem fog javulni, kicsit se. Ezek apróságok, ezzel nem érdemes foglalkozni.
Az embereknek jobb lesz. Meg a családoknak. Megvédjük - bármit, ami jól hangzik, azt megvédjük, mert bármit, ami jól hangzik, megvédeni, jó. Ez jó.

4.   A szakemberek véleménye nem számít
Vannak emberek, akinek az adott kérdés a szakmájuk. Ezt tanulták, a szakmai kérdésekkel való foglalkozás teszi ki mindennapjaikat. Az ő véleményük nem érdekes. Ők csak akadékoskodnak. Csak a politikai megrendelést kell kiadni, s a szakembereknek az a dolguk, hogy a megrendelésnek megfelelő megoldást találják meg. Hogy szakmai önérzetükkel, lelkiismeretükkel mi lesz, az mindenkinek egyéni szociális problémája.
Nincs háttértanulmány a tervezett intézkedés bevezetésének feltételeiről? Nincs többletforrás az intézkedés bevezetéséhez? Nincs hatástanulmány? Nincs elemzés az intézkedés össztársadalmi hatását illetően? Hogy zűrzavar támad az előkészítetlen bevezetés miatt? Majd megoldódik idővel. Ha meg nem, akkor a felelős szakembereket kirúgják. 
Alternatívák? Mihez képest? Gyorsan kell sok pénz – ehhez képest kell csak az alternatívákban gondolkodni.
Ha kell a pénz, van politikai akarat, minek a ez a sok locsi-fecsi szakmázás? Amiről tudjuk egy klasszikustól, hogy az csak bolsevik ármány. 
Egy szakmai számítás kell: mennyi bevételre lehet számítani a várható intézkedésből?

5.   Az emberek véleménye sem számít
Azok véleménye, akiket az intézkedés érint, a legkevésbé számít. Terjed a neten az ezzel kapcsolatos mondás. A farkasok nem érdekli a bárányok véleménye.
Ha el lehetett lopni az emberek öreg korára félretett pénzét – három millió ember, 3000 milliárd forint -, ráadásul azzal az érveléssel, hogy a kormány „megvédi” ezt a pénzt, s azóta sem történt semmi a „megvédés” ügyében, ha fel lehetett emelni minden árú és szolgáltatás áfá-ját 27%-ra, anélkül, hogy bármi történt volna, ha a takarékszövetkezeti vagyont minden ellenszolgáltatás és komoly tiltakozás nélkül rekvirálni lehetett, ha sorozatosan be lehetett vezeti új és újabb adókat minden érdemi visszhang nélkül, akkor miért pont ebben a kérdésben számítana, hogy mit mondanak az emberek?
Egyébként is, a megyematrica csak évi ötezer forint, ez kifizethető összeg. Egy hétvégi grillparti többe kerül, néhány üveg bor a még iható kategóriából, két színházjegy, aki még jár színházba. Hát nem megéri, emberek?

6.   Meg kell osztani az intézkedésben érintetteket
Mindig van egy kisebbség, akik számára a tervezett intézkedés akár még kedvező is lehet. Aki Gödöllőről jár be Pestre, annak a megyematrica – ha nem használ más pályaszakaszokat – kedvezőbb az éves matricához képest. Tessék, ők milyen jól jártak! Hogy a teljes pesti Duna-kanyar fizetni fog az eddigi ingyenes M2-ért, beleértve a ny- és a d-nógrádi bejárókat is, az nem számít.
Sok embernek nincs is autója. Az ő számukra milyen jól hangzik, hogy az eddigihez képest nyolcadannyiba kerül a pályahasználat.

7.   Figyelemelterelésként valamilyen szaftos ügyet kell bedobni
Az emberek többsége jobban szereti a vért, a meztelen nőket, az elveszett kiskutyákat, a katasztrófák áldozatainak segélyakcióit, mint a gazdasági, politikai elemzéseket. Nosza, a vitatottnak látszó intézkedés mellé társítani kell valamilyen ügyet, lehetőleg valami homályos, minden konkrétumot nélkülöző, de azért a valósággal legalább egy laza szálon összefüggésbe hozható ügyet, amit lehet ezerrel nyomni mindenfelé. Inkább arról beszéljenek az emberek, mint a vitatottnak látszó intézkedésről. Pl. milyen érdekes téma lehet, hogy külföldről, a „háttérhatalmak” megtámadták Magyarországot. Lám, háborúban állunk. Kötésig. Nem tudták emberek?!?

8.   Mozgósítani kell a zsoldos-hadsereget, védje meg a tervezett intézkedést
Kézből etetett közmédia, vazallus-sajtó, bértollnokok hada a közösségi internetes felületeken, állami-civilek, hívők – legjobb védekezés a támadás, rohamra fel! Aki a tervezett intézkedést támadja, az a magyarság egésze ellen indít offenzívát, a nemzet halálát kívánja. Ez a csúsztatás rutinból megy, csak el kell indítani a zsoldosokat. Lásd CÖF-sajtótájékoztató január elején.
Az autópálya-díj új rendszere az embereknek jobb lesz, s aki a tervezett intézkedést támadja, az rosszat akar az embereknek. Ezt mindenki megérti. Nem számít, hogy nem igaz.

9.   Azokat, akik ellenzik a tervezett intézkedést, személyükben kell támadni
Ez is rutin. Nem a tárgyról kell beszélni, hanem a beszédfolyamot át kell terelni személyi síkra. Az, aki ellenzi a tárgybani intézkedést, gyerekkorában elgáncsolta az egyik osztálytársát foci közben – milyen aljas egy alak! -, egyetemistaként többször utóvizsgázott tudszocból – milyen az ilyen ember szakmai felkészültsége? -, és egyébként is, a múltkor láttuk, hogy átment a piros lámpánál a Körúton az utca túloldalára – jó, amikor lelépett, még zöld volt, de mire átért, már piros, milyen az ilyen ember szabálytudata, és ez az alak prédikál arról, hogy hogyan fizessük az autópálya-használatért?

10.                    Ki kell várni, az ellenzők hangja szép lassan elhalkul
Nem szabad semmiféle kritika hatására meghátrálni. Aki ellenzi, lehet, hogy bosszúsan, de beletörődik. Mit tud tenni? Tüntet? Majd, ha vége a tüntetésnek, hazamegy. Egyszer csak hazamegy, nem lehet a József nádor téren aludni. Nem fizeti az autópálya-díjat? Majd kimegy a felszólítás a büntetéssel együtt, és majd befizeti a büntetést is.

Meddig működik ez a rendszer, ez a mechanizmus? Meddig lehet hátunkon a fát vágni?


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése