A Humán Platformban együttműködő szervezetek 2013. március 9-én délután 15.00-kor az Alkotmány utca – Kossuth Lajos tér kereszteződésénél tiltakozó akciót szerveznek Magyarország alaptörvénye negyedik módosítása okán.

Az alábbi bejegyzés ennek apropóján született.

Az alkotmány nem játék!

Józan, felelősen gondolkodó embernek nem kell magyarázni, hogy az élet legalapvetőbb viszonyait szabályozó, legmagasabb szintű jogi dokumentum – nevezzük akár alaptörvénynek – nem játékszer.

E ponton ezt az írást be is fejezhetném. De nem. Folytatnom kell. Mert vannak emberek, akik e fontos, minden más törvényt (is) meghatározó jogszabályt játékszernek tekintik. Mint az óvodás gyerekek, akinek, ha elveszik a játékszerét, csak azért is, bibibííí, megmutatják, hogy nekik nagyobb, és hosszabb van, meg az apukájuk rendőr-postás-vasutas … 

Mert a mostani alkotmánymódosítás erről szól.

Orbántól, a Fidesz-KDNP ovisoktól az alkotmánybíróság elvette a hatalmukat biztosítani hivatott választási törvényt? Nosza, akkor ők elveszik az alkotmánybíróság „játékszerét”, hatásköreiket a jogszabályok felülvizsgálata tekintetében. Nem hivatkozhatnak korábbi alkotmánybírósági határozatokra. Értelmezzenek mindent újra, de csak úgy, hogy a csapatba beteszik az ő embereiket. Csak éreznek hálát ezek a fidesz-politikusból kreált alkotmánybírók, ha már olyan jó állásba juttatták őket. Na nem olyan feudális vazallus módon, hanem becsületes, autonóm polgárok módján. Az autonómia kerete persze az orbáni világrend. És ezek a derék „szakemberek” ismerik ezt a rendet, az alaptörvényt is – naná, részt vettek az orbáni instrukciók szerint létrehozásában -, tudják, merre van az irány, tudják mennyi az annyi.

Orbántól, a Fidesz-KDNP ovisoktól a tejfölös szájú gyerekek elvették az egyetemek regulázásnak lehetőségét? Nosza, akkor ők beteszik az alkotmányba az egyetemek gazdálkodási jogkörének korlátozását. Csak a pénzről, annak felhasználásról dönt majd a kormány által kinevezett kancellár, mindenben megmarad az egyetemi autonómia! Ennyi elég is. Tudjuk, akinél a kassza kulcsa, az dirigál. A professzorok meg eldönthetik, hogy jobb vagy bal kézzel törlik le maguk után a táblát az egyetemi előadóban. Mert takarítónő vagy lesz, vagy nem lesz. Arról majd az egyetemi Bach-huszárok döntenek. Olyan is lesz az egyetemek önállósága. Mint az 1848/49-es forradalmat és szabadságharcot vérbe fojtó Ferenc József Magyarországán, a Bach-korszakban a magyar királyságé. És mi az, hogy nem kell a hallgatóknak a röghöz kötés? Hisz az egy szép, ősi magyar alkotmányos hagyomány, igazi hungarikum volt még a XIX. század első felében is. Nagyjából olyan helyzet is fog kialakulni az alkotmánymódosítás eredményeként Magyarország és Nyugat-Európa viszonylatában, mint amilyen a XIX. század első felében volt.

Még, hogy nem Orbán és a Fidesz-KDNP ovisok fogják megmondani, mi is az egyház Magyarországon? Há ne má! Hát ki itt a kétharmados cövek? Jön az alkotmánybíróság azzal a felvilágosodás kori csökevénnyel, hogy az állam és az egyház szétválasztása? Meg a jogorvoslat lehetősége? Nem tudják ezek az emberek, hogy hol élnek! Nem tanulmányozták eleget a Nemzeti Együttműködés Rendszerét! Ha valami maradandót akarnak alkotni, ki kellene mozdulni a könyvtárakból, nem csak poros papírokat kellene bújni, meg a jogelvekkel vacakolni. Nézzék meg a NER gyakorlatát is. Ott volt például a földrajzi nevekkel foglalkozó bizottság ügye. Vagy, ha a Ferihegyi repülőtér névadása már régi történet, akkor nézzék csak meg a NER-gyakorlatot a Nemzeti Bank elnöke kapcsán. Na, ezekből az esetekből tessék tanulni, ez a követendő joggyakorlat fundamentuma. Ha pedig valamiről kiderül, hogy nem szolgálja Orbán hatalmát, akarom mondani, nem illeszkedik az orbáni szép új világ vonaton, iPodon pötyögött gránit-rendjéhez, látjuk, formálható ez a gránit. Azt viszont már most belekarcolják, hogy az alkotmánybíróság ezeket a későbbi karcokat tartalmilag nem vizsgálhatja, csak eljárásjogilag. Szóval az ovisok a homokozóban úgy döntöttek, hogy azt csinálnak, amit akarnak. És ebbe senki nem dumálhat bele. (Hehehe, jól kicseleztük a bambákat a homokozóban  – néznek egymásra a kis lurkók az ovi wc-jében.)

Szólásszabadság? Szegény Habony Árpival is mit műveletek – néznek egymásra az ovisok. Pedig nem okozott nyolc napon túli sérülést, csak leütötte azt az öreget. Jó, a mama hasába nem kellett volna belerúgni … De itt a magyarság gyalázásáról van szó! Hogy Petőfi is mondott ezt-azt a magyarságról, amit nem teszünk az ablakba? Persze, Petrovics. Na ja, szerb vagy szlovák, … hagyjuk. Nem is lett képviselő a magyar parlamentben. Ez a példa! Nekik a szavazatmaximálás, a választási eredmények a fontosak, és az összes turulos-nép-nemzeti szavazatot el akarják happolni a Jobbiktól! Ez így csak egyszerűbb, mint elmagyarázni a derék polgártársaknak azt, hogy miért is csökken a magyar GDP akkor, amikor a szomszédban pedig nem csökken, hogy a hitel akkor is hitel, ha nem az ájemeftől vesszük fel, hanem egy kicsit drágábban a pénzpiacról. Hoffmann Rózsa közben örül. Legalább az iskolai ünnepeken nem Adyt, József Attilát fognak szavalni a gyerekek, hanem végre Wass Albertet! Még szerencse, hogy benne van a Nemzeti Alaptantervben.

Így megy ez a Fidesz-KDNP-s ovisoknál.

Nagyon várjuk, hogy mikor jön már az óvónéni!  

Vagy valaki, valakik, akik kiseprűzik ezeket a huncutkodó ovisokat a homokozóból.

Csak szépen, alkotmányosan.