Megkövezni nem
kell
Az iskolák, a
gyerekek államosítása hosszú folyamat. A köznevelési törvény előkészítésével
kezdődött, és még el fog tartani egy darabig. Ebben a folyamatban kitüntetett
időpont volt 2013. január 1., amikor az iskolák fenntartói feladatait az állam
átvette. Ezt nevezte Hoffmann Rózsa sikertörténetnek. Később egy
sajtótájékoztatón büszkén jelentette be, hogy minden a tervek szerint zajlik,
nincs a tervezettekhez képest elmaradás semmilyen területen. Ha lesz,
vesszőzzenek meg, kövezzenek meg – tette hozzá. Idézem: "Ha a csúszás szeptemberre mégis bekövetkezne,
akkor engem megkövezhetnek, megvesszőzhetnek, és gondolom a miniszter úr is
szívesen kiveszi a részét ebből.[1]" Ezt a középkori
keresztény gyakorlatot, ahogy boszorkányokkal elbántak egykoron, nem kívánjuk
feleleveníteni. Elég, ha önkritikát gyakorol – ezt sem kívánjuk az ötvenes évek
stílusában – megelégszünk azzal, ahogy modern parlamentáris demokráciákban
teszik a felelős politikusok, ha valami nem kerek körülöttük. Lemondanak
tisztségükről. Nem úgy, mint köztársaságunk egykori elnöke, aki csak akkor
mondott le, amikor a tudományos erkölccsel össze nem egyeztethető „doktori
értekezése” kapcsán egy alapvetően, és érthetően konzervatív egyetemi grémium
bizonyítottnak látta erkölcstelenségét. Neki – nevezzük nevén Schmitt Pálról
van szó – nem volt választása. Megsemmisült, mennie kellett.
És most itt
van nekünk Hoffmann Rózsa a sikertörténet tervszerűségével.
Az államosítás
egyben az iskolai munka uniformizálását is jelenti. Ez nem csak a
követelményrendszerben jelenik meg – egy a tanterv -, hanem megszűnik a
tankönyvekben megjelenő pedagógiai sokszínűség, ez egyben korlátozza a pedagógusok
szakmai önállóságát is.
A tankönyves
ügyeknek van egy pontos szabályrendszere – mi és hogyan lehet hivatalosan
tankönyv -, és van a tankönyvrendelésnek egy pontos ütemezése. Tegyük hozzá,
hogy nem csak egy nagyon fontos pedagógiai kérdésről van szó, hanem egy
milliárdos üzletről is, ahol a fizetőképes kereslet biztos. Azt is tegyük
hozzá, hogy ez az „üzlet” nagyon sok embernek ad munkát, megélhetést.
Ezt a
pedagógiai-üzleti világot nyúlja le az Orbán kormány. A pedagógiai
uniformizálást, az ideológiai indoktrinációt összekapcsolják az üzlet
einstandolásával. Nem látványos ez a folyamat, annál következetesebb. De most
homok került az olajozottan működő gépezetbe …
Tankönyves
világot belülről ismerő szakember szerint e területen is beállt a káosz.
Az érvényben lévő jogszabály szerint a tegnapi napon,
február 28-án kellett volna lezárnia az iskoláknak a következő tanévi
tankönyvrendelést. Ez a munka viszont még meg sem kezdődött. A hivatalos
tankönyvjegyzéket az Oktatási Hivatal elkészítette ugyan, de az ezen 1., 5., és
9. osztályban szereplő könyvek tényleges választhatósága kérdéses. A helyzetet
megoldani kívánó rendeletet máig sem hirdették ki. Az utolsó hír szerint hetek
óta Matolcsy miniszter úr asztalán vár aláírásra. A másik két miniszter már aláírta.
A mai hír szerint – ő lesz a Nemzeti Bank új elnöke – ő már nem is fogja
aláírni. A következő gazdasági miniszter pedig nem biztos, hogy ezzel kezdi
első munkanapját.
Nézzük, mi a helyzet.
Az érvényes jogszabályok alapján a régi kerettanterv szerinti
könyvek jogosan kerültek fel a jegyzékre, és semmi sem tiltja
jelenleg ezek választását sem. Más könyvek különben sincsenek még. Az érintett
évfolyamokon szeptemberben érvénybe lépő új kerettantervek szerinti
könyvek engedélyeztetése még nem zárult le, ezek tehát még nem választhatóak.
Az iskolák pedagógiai programjait különben is csak március végére kell
módosítani, azokban pedig jelenleg a régi kerettantervek szerepelnek. A
pedagógiai programok módosításának elfogadásáig, hatályba lépéséig nincs is jogalap
új kerettanterven alapuló könyvek iskolai rendeléséhez.
A törvénysértő helyzetet látszólag az Oktatási Hivatal
idézte elő, ugyanis e Hivatal feladata lett volna a tankönyvrendelés
lebonyolítása. Viszont, ha teszi a dolgát az érvényes jogszabályoknak
megfelelően, akkor teljes káosz alakul ki.
Úgy tűnik, így is …
Hoffmann
Rózsát megkövezni nem kell. Ha következetes, a politikai etika szabályai
szerint kívánna eljárni, lemond. Jó, az is elég lenne, ha felajánlaná
lemondását. De, ha semmi más nem jut eszébe, legalább állna ki a pedagógusok elé, és ismerje be, hibáztak.
Nem fogja. Nem
olyan fából faragták. Különös anyagból van. Karrierista kommunistába oltott
hívő (?) kereszténydemokrata. Ő kell Orbánnak. Lelke rajta.
Csak nem
rajtunk csattana ez az ostor is!
Kiegészítés 2013. március 2-án
2013. február
28-i dátummal megjelent a Magyar Közlöny, ami tartalmazza a tankönyves
rendeletet. Elvileg tehát rendben van a szabályozás, már ami a megjelenési
határidőt illeti.
Van azért
szépséghibája a dolognak.
A rendelet
február 28-i keltezésű, de csak március 5-én lép hatályba. A törvénysértés
tehát létrejött. Igaz, március 5-én helyreáll a törvényes rend.
Van azonban
további bibi is.
A rendelet sem
a minisztérium honlapján, sem az Oktatási Hivatal honlapján nem volt
megtalálható. Szakember az ügyfélkapus jogszabálykeresőben sem jutott a
rendelet nyomára. A Tankönyves Vállalkozók Országos Testülete nem kapott
értesítést a jogszabályról …
Még egy
apróság …
A rendelet a
tankönyvforgalmazó monopólium árrését a korábbi tankönyves cégek 10-12%-os
árréséről 20%-ra emeli fel. Ez becslések szerint 1-1,5 milliárd forint
többletbevételt jelent. A cég viszont nonprofit. Ez azt jelenti, hogy a
bevételéből a költségein felüli részt vissza kell osztania tanulólétszám
arányosan az iskoláknak. Ez a pénz a forrása az iskolai könyvtárak
fejlesztésének. Azaz a könytárfejlesztést a tankönyvkiadók finanszírozzák…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése